Utolsó T. nyáron :)

Gondoltam, utoljára így nyáron átmegyek T.-ba. Mike-kal mászkáltunk, voltunk ovinál, meg játszótéren, meg gesztibe. Aztán jött Gabe és Andy. Komolyan, Andy-t már jobban szeretem, mint Gabe-et. Most miért nem lehetett akkor megmondani, hogy baja van velem, mikor rákérdeztem? Azt mondta, ó, mi baj lenne? Ha akkor őszinte, most nem tartanám taplónak. :S
Fociztak, én és Mike néztük őket.
Aztán jött a vonat. Látom, Kyra lóg ki az ablakon, és kiabál, hogy nem tud lejönni. A fiúk cigiért segítettek neki. Adna puszit, de helyette megölelgettem. Igen régen láttam már. Kérdezte, lemegyek-e, mert Zack csak később jön. Természetesen mentem. Mike macskát etetett, én végre keverhettem italport. Volt dinnyés, a kedvencem. :P Aztán Kyra rám néz: Na, leviszed a szemetet? :D
Persze, hogy levittem. Hát ez a két dolog mindig az én reszortom volt, ha T.-ban voltam. :)
Ettünk (alap, hogy virslit majonézzel :) ), aztán lejött Andy és Gabe. A fiúk kinn harcoltak, én színt vallottam Kyra-nak a Gabe-bel történtekről, semmit nem hagyva ki. Kicsit lehet megdöbbentettem.
Aztán A. és G. elmentek, de csak A. búcsúzott el, szóval G.-vel nem beszélek, leszarom.
A 21:35ös busszal jöttem haza. Mike kísért fel. Hintáztunk, míg nem jött a busz. Kicsit felbaszta az agyam, mert ugye én egyszer azt mondtam neki, korombelivel nem kezdek. És hogy Gabe egy hónappal idősebb csak, és hogy ez akkor mi volt. Most tehetek én arról, hogy szerelmes voltam belé? Faszom.

A sors akaratából utolsó nyári T.-ban tartózkodásom Kyra-val való talival zárult, aminek én nagyon-nagyon örülök. :) Szeretem ezt a dillót :) <3

Bazz. Tegnap voltam Kartelben. Ücsörgök, dumálgatok valami bácsival. Senki sehol, de nem is volt baj. A 4. vodkanarancsomnál jártam, mikor bejön egy csaj, és nagyot köszön nekem. Fogalmam nem volt, ki az, de azér visszaköszöntem. Egy darabig nézett aztán átült hozzám. Kérdezte, Kyra-t várom-e, mondom, nem, ő sitkén van. Nézte, ahogy iszom. (B. volt a pultos.) Felkínáltam neki az egyik narancsot, de nem kérte. Olvasom a karkötőjét, Sz. De nekem így se volt ismerős xD Pedig mondta, hogy találkoztunk és beszéltünk is már. Aztán jött V meg a D. Eliszogattunk. Totál OFFra kerültem a 8. után.
Aztán elmentünk Mamához.
Aztán én viszsamentem k.-ba, D. hazakísérte V.t, aztán én D.t. Elkezdi, miért vagyok szomorú. Mondom nem vagyok. De ő látja. Bazz ott lelkizett velem. xD
Hazaértem, rettenetesen voltam. Éjjel nem is aludtam, olyan volt, mint az ingyen ringispil. fúú. xD

Love

Nagyon.Rosszul.Vagyok.

Apa egy fasz, és ennyit a jókedvű családi tv nézésről. Faszér kell ennek az embernek mindig üvöltöznie? Fuj de utálom.
Most feltettem a fülhallgatót, hogy véletlenül se halljam, milyen jó a film, vagy hogy anyával nevetgélnek. Kezdem észrevenni, hogy apa tökéletesen leszarja, hogy esetleg néha jól esne, ha nem lenne olyan, mintha csak lakótársak lennénk. Üvöltözni tud csak. Most is itthon volt két hetet és semmit nem csináltunk együtt egyetlen csillagnézős estén kívül. Azt meg nem egy apával a legnagyobb élvezet, kivéve, ha a te gyereked apja.
A menzesz számlájára írom, hogy mindjárt bőgök.
Sok lesz az egyedüllétből. Ezer éve nem voltam T.-ban, se máshol. Csak Loulou-val az a Mandala. Szükségem van némi egyedüllétre persze, néha elvonulni és magammal foglalkozni. De most... már nagyon sok. Patricia-val, Karen-nel és Loulou-val nagyon eltérő az időrendünk. Alig látom őket. Gabe és Mike... át kéne tolnom a seggem T.-ba, de már nem az igazi. Nincs Kyra. Imádom őket persze, és most, hogy Mike rájött, hogy nem szerelmes belém, talán könnyebb is lenne. Én se úgy állok Gabriel-hez, mint eddig. Legalábbis azt hiszem. Lehet csak azért, mert nem láttam. De úgy gondolom, az se volt szerelem, amit én éreztem. Csak nagyon fontos volt. Én már ezer éve nem voltam szerelmes, nem is hiszem, hogy képes vagyok rá. Fellángolások. Aztán kész. De legalább már nem vagyok olyan meggondolatlan. Az utóbbi időben összeszedtem magam és nem élek az élet adta lehetőségekkel. Emellett nem cigizek. És nem ittam ezer éve, lassan sivatagot hányok. És ami a legszarabb, hogy Laposon kéne lennem. Odee-val. De nekem nem volt ehhez idegzetem. Nem bántam meg, hogy nem mentem el, max. ivás szempontjából. Majd elmegyek, ha győri lettem és nem kell a jaj, hol alszok? és a  jaj, a koraival nem mehetek haza, ha azt mondom, egy barátnőmnél alszom! típusú problémákkal törődni, mert simán haza jutok, nem leszek vidéki buszhoz kötve. Nem kell döntenem, hogy 23:45 vagy 4:40. Mert tényleg nem mindegy. Ha a buli szar, akkor hova menjen addig az ember? Mert éjfél előtt még el sem kezdődik, a dolog, utána meg baszhatom.
Megnéztünk egy albérletet. Baroo volt. Nem kattogok rajta. Vagy igen, vagy nem. Menni mindenképp fogunk. Ez a lényeg. Mondjuk pont a szobám alatt lenne egy kocsma, ezért nagyon tetszik a dolog, de hát nem rajtunk múlik.
Aztakúúrvaa! Nagyon hiányzik Kyra. Persze beszélünk fészen. De az nem ugyanaz.

Ez üvölt a fülembe. Tipikus T. zene. Jövőhéten már tényleg elmegyek. Meg pipavétel után ha van keret, akkor is, el kell rendeznem pár dolgot.

Emellett csütörtökön kezdődik az iskola. Lehet, hogy idióta vagyok, de várom. Tele vagyok felesleges energiával. A csomó üres füzet, amiknek nem eshetek neki pedig olyan érzést kelt, mintha be lenne ragasztva a szám. Nem mintha olyan sok mindent írtam volna mostanában. Az Ártatlan gyilkost akartam átdolgozni, de nem jött össze. A Naplemente menthetetlen. A Balsors megvan egészben. Talán igényelne némi javítást. Az A fény szerelmét bedobtam a megkezdett, de nem befejezendő címkéjű képzeletbeli dobozba. Az A csúcsról a mélybe I-II. meg olvasáson van a lányoknál. Olyan szintű írhatnékom volt egyik este, hogy a Loulou-féle rovásírással egy lapra alkoholos filccel leírtam az összes versem címét, ami eszembe jutott. Vagyis körülbelül száz cím. Át akartam az összeset írni egy füzetbe, vagy külön külön leírni az FSA-, LJB-, BB-, George-, Tinussnak-, Gabriel-ciklusokat, meg a Múzsa nélkülieket is. De arra meg... Nem tudom. A kezdetektől leírni mind a nemtommennyit nem a legokosabb ötlet. Pláne, hogy már megvannak. Igazából a fele használhatatlan. Az FSA- és LJB-ciklus tökéletesen használhatatlan, a BB-ciklus halad, a George-ciklust elégetném, ha nem mutatna jókora fejlődést. A Tinussnak és a Gabriel-ciklus már valami. És a George-ciklusban is vannak kivételes irományok. A Köszönet Nektek kis prózácskában már elmondtam, mennyire hálás vagyok mindenkinek. Ezért nem dobok ki semmit. Minden leírt rím én vagyok. A műveim felgyújtása olyan, mint az érfelvágás egy belülről zárt fürdőszobában. Nincs segítség. Különben is eleget rongáltam már :D A versek meg vannak írva egy nagy füzetben, időrendben, minden ciklusból. És kis füzetekbe unalomból leírva egy-egy ciklus. A kisfüzetesekből a múltkor darabokra téptem a G-seket. Aztán eluralkodott a piromániám. És persze felgyújtottam a takarómat is. :D Na meg a magyar tanárnőm megölne, ha megsemmisítenék bármit is. Tehát egy példányban minden vers meglesz az idők végezetéig. Hogy a kisfüzeteket mikor tépkedem szét, az mindegy. :D

Na most pediglen azt mondom, elmegyek csicsizni. Elálmosodtam. Ez áldás. Hajnal előtt álmosnak lenni nálam nagy dolog. Remélem Odee jól érzi magát. Majd bulizok, ha győri leszek. (meg ha nem leszek ilyen hisztis)
Jóéjt!

Gyirmót és egy 6éves

2 óra alvás után mentem Gyirmótra. Egy hiperaktív hatéves tündér volt a fő társaságom. Vendéglátóm, ha épp nem ettem, ki volt akadva. Kiscsaj meg egyfolytába a padlásra akart menni.
Egy pici hétvégi házban voltunk, ahol gyakorlatilag a padlást lakhatóvá tették, az a lakószoba. Van rét meg folyó (bár az mély és undi, vagyis belemenni részemről kizárt). Csendes szomszédok, mindenféle utacskák. Szóval baroo volt, és a néni mondta, ha gondoljuk, akkor visz pótágyat, és menjünk. Én mennék is, de apámékat azér itthon hagynám. Nem kell az a pótágy. :D Kár, hogy nem akkor lett felajánlva, mikor Kyra-nak és nekem is annyira elegünk volt a világból, hogy el akartunk menekülni. Tuti odaköltöztem volna egy időre xD
Majd jövő nyáron. Olyan a hely, hogy elkap az ihlet. Ha nem kellett volna folyamatosan ennem és menekülnöm a kiscsaj elől, biztos írtam volna :D
Baroo nap volt. A kiscsaj igazából igen ari volt, csak egy pont után, mikor még egy falat és akkor is hányok, ha a néni leüvölti a hajamat, már nem igazán volt kedvem lépcsőzni. :D

Két hét a nyárból

Két hét és suli. És ezen a héten nem tudok T.-ba menni. Tehát jövőhéten muszáj. Annyira nagyon hiányoznak! Csak ugye nincs hol aludnom, ami elég nagy szívás, és az utolsó busszal mindig haza kell jönnöm. Tehát jövő nyárra vennem kell egy sátrat. Igazság szerint most is jól jönne egy. Meg egy kis vodka vagy whisky. Szép utolsó nyári ott tartózkodásom lenne. Mindegy, hogy lesz, de megyek. Tartozom K.-nak egy doboz cigivel, R.-nek meg ötszáz forinttal. És utálok tartozni.
Nem igazán van mondani valóm mára. D.u. hatkor keltem fel, és gyakorlatilag nem csináltam semmit. Írni se írtam, vagy bármi.


Valami jó is:

Film ajánló

Elvont embereknek nagyszerű. Magyar film, külföldi szereplőkkel, Szász János rendezésével.
1800-as évek. Elmegyógyintézet. Írás. Drog. Az elme rejtett zugai.
Engem nagyon megfogott.

Tökély

Nos, most, egy jeges fürdő után (melyben főszerepet játszott kedvenc Fa Green Melon & Litchi tusfürdőm) azt mondhatom, ez a tökéletes nap.
Loulou-val Mandaláztunk. (Mandala - Indiai Teaház és Füstölő/teáskészlet/vízipipabolt. Már kis is néztem egy pipát, jövőhónapban megveszem) A Mandala a törzshelyünk egyébként. Legtöbbször itt találkozunk és beszélgetünk órákig, télen forrócsoki és tea mellett, nyáron turmixot és fagyit eszegetve-iszogatva.
Most is lecsüccsentünk kedvenc helyünkre és elkezdtük böngészni az itallapokat. Mandala kehely mellett döntöttünk mindketten. ( csoki-vanília-karamellfagyi, tejszínhab, karamellöntet és Baileys.) Miközben eszegettük, Loulou a Kiwifüzetet (A csúcsról a mélybe 1. füzet) olvasgatta, de nem nagyon jutott előre, mert ezer éve nem láttuk egymást és be nem állt a szánk. :)
A fagyi elpusztítása után ráleltem az itallapon az ír kávéra. Megérte az árát, mert nagyon érezhető volt benne az ír whisky.
Loulou-val nagyon szeretek lenni. (Mondjuk ez hülye megállapítás volt, mert Patricia-val, Karen-nel és Kyra-val is.) De most egyértelműen Lou-ra volt szükségem. Szétröhögtük az agyunkat és beszéltünk komoly dolgokról is. Köztünk ő a legvisszafogottabb, de én így imádom.
Négykor elváltak útjaink, én egy Sonkás Mandala szendviccsel a 4:20as buszra indultam volna, de meggondoltam magam és inkább elmentem az újságoshoz városi buszjegyért, és kimentem anyához Mekibe, ő a nővérével vásárolni.
Odaérve leesett, hogy basszus, felújítás van, csak a Drive megy. Óbasszameg!
Odalejtek az ablakhoz, remélve, anya a kiadó. Ő volt. Megdobott egy kólával, de mást nem kértem. Bőven elég volt, ami a Mandalában elfogyott. Hát mit ne mondjak, ízelítőt kaptam a jövő nyári diákmunkámból. Baroo lesz. Állok a padkán, anya épp egy autós rendelést ad ki, három faszinak (jó, az egyik még csak srác volt). Baroo kocsijuk volt, de az érdeklődésemet sajnos félreértelmezték. Azt hitték, tőlük ájultam el. Fluor idézetekkel traktáltak ("neked bejön ez a szitu?" stb.) és üvöltött a kocsiban a Delta - Szex. Nagyon nem volt hozzájuk hangulatom, de kedves maradtam. Szerencsére elhúztak. Anya erre röhögve kiszól: Van még rajtad ruha?
Annyira nem volt vicces. :D
Még egy gyalogos csoporttal jártam így, az egyik csávót úgy zavarta el az anyja, hogy üljön már le.
Aztán kezdtek nagyon sokan lenni, így kettő kocsi között gyorsan lepusziltam anyát és mentem a buszra.
Azt kell mondjam, úgy érzem, jobban szeretem a telet, mivel nem vagyok fázós. Ez a meleg rosszabb. (Én szakadó esőben is képes vagyok pólóban lenni, mert NEM fázok és tökmindegy, hogy csak a póló és én ázok szét, vagy a póló, egy pulcsi és én :D)

Szóval ez a nap fantasztikus volt. Köszönöm, Loulou! :)

Halálos

A Halálos iramban 5. sebesség. Ááá. :P Nem tudom eldönteni, kire nyáladzok jobban.

                                            
                                                            Toretto-ra,

                                                          Hobbs-ra
Nyamm.

Majd kitalálom.

DE NEM MA!

Kurva hinta

A régi háznál, ahol Papa lakik, van egy hinta, ami még Apa idejéből való. Kb. abban nőttem fel. Ha jó kedvem volt, azért hintáztam, ha rossz, akkor meg azért. Télen, nyáron, nagykabátban, hálóingben. Ott gondolkodtam. Kiürítettem az agyamat.
Most csak a pályára járok fel éjjelente. Láncos hinta. Tegnap is voltam. 00:14kor mentem fel.
A hintában ülve, zenét hallgatva arra gondoltam, hogy most jól vagyok. Nem éreztem késztetést, hogy piáljak, se azt, hogy szívjak. Nem akartam, hogy valami okból elboruljon az agyam. Végre nem akartam elhallgattatni a fejemben lévő gondolatokat. Mert csak erre jó, azt hiszem. Baroo a zsongás, a bizsergés az agyadban. És szeretem azt a lassulást is, mikor az agyam lassított felvételben fogja fel a mozdulatokat. De mindig a tudatos gondolatokat akartam eltüntetni vele. Minden időben volt valami, ami miatt utáltam a belső hangot. Egy időben Zack. Máskor Peter. Aztán Gabe. Aztán megint Peter.
Most felszabadult voltam. Másfél évet éltem Peter mellett. Úgy éreztem, sosem szabadulok fel. Örökké úgy fogom érezni, az a dolgom, hogy fedezzem a szükségleteit, és ezzel a sajátomat is. És most úgy éreztem, megtisztultam. Kitakarodott a szívem/lelkem legmélyéről.
45 perc múlva fájni kezdett a kezem. A hinta kicseszte, és kirepedt tőle a tenyerem. A bal, szerencsére. De beszarás, annyira fáj.

Elhitte az álmok furcsa hangját

Ma reggel egy rokonom öngyilkos lett. Alig tudom felfogni. Begyógyszerezte magát és ivott rá.
Anya a múlt héten még találkozott vele. A srác kereste az álom melót.
Azt hiszem, túl nagyot álmodott. Nem sikerült az álom melója, a drog is megtette a hatását, és a túl nagy és cseppet sem reális célok miatt, melyeket nem tudott elérni, azt képzelte, kudarcot vallott az életben. Nem tudott tovább élni azzal a tudattal, hogy semmire sem jó.
Nem biztos, hogy így van, de én így gondolom.
És most itt hagyta az alkoholista anyját és a nála körülbelül 20 évvel fiatalabb húgát.
Borzasztó.
Azon gondolkodtam, velem mi lesz 20évesen. Talán én is erre a sorsra jutok? Mikor úgy érzem, nem vagyok jó semmire, és túl kevés vagyok mindenhez, ezentúl Mazsira fogok gondolni. Az Ő eltékozolt életére. Mert csak Ő látta magát olyan gyengének és semminek, a valóságban jó és értékes ember volt.
Lehet, hogy én sem vagyok akkora nulla, mint aminek sokszor érzem magam. És én is egy csomószor próbáltam véget vetni a dolgoknak. De bennem túl nagy az életösztön. Az élni akarás. Én hiszek abban, hogy van jövőm, ami jobb lesz, mint a múltam és a jelenem. Én ki akarok tartani.

No Sex

Ja, és Peter miatt megutáltam a férfiakat egy időre. Tehát most még csak a szex sem dobja fel a napjaimat.
Ez botrányos! Se pia, se cigi, se szex. Hát mivan velem???

:D

Punnyadás

Ahogy elnézem az előző bejegyzést, asszem igen depis voltam épp. Néha nagyon rám jön, amúgy általában nem szemlélem ennyire drasztikusan a dolgokat. De néha hiányzik a régi, normális élet. Most tényleg csak vagyok. És a létezés még nem élet. Odabaszott, hogy nem cigizek és szívok, sőt, legutóbb egy citromos Sopronit ittam, az meg csak szörp. Szóval minden káros szenvedélyemtől meg vagyok fosztva saját elhatározásból, ezért még borúsabban láttam a jövőt/jelent. És még az írás se ment.  Szóval szarul voltam. De csak voltam.
Most belevágtam egy új történetbe, de még nem látta senki, mert nem tudom, mi lesz belőle. Valamelyik nap olvastam Naplementét (első és leghosszabb befejezett prózám), és könnyesre röhögtem magam, milyen borzasztó gagyi. xD Annyira gyerek voltam még. Már azért jobban megy a dolog, de még van hova fejlődni.
Tegnap itt volt Karen, nagyon jól éreztük magunkat. Holnap én megyek hozzá, mer rég láttam pótanyámat (az anyját), de előbb be kell ugranom Adam-hez a Forza-val. Múltkor mikor itt volt, teljesen kiakadtam, mert tavaly még mindenki azt hitte, járunk pedig csak nagyon jó barátok voltunk és azzal cseszegetett a fél világ, hogy sámli kell neki a csókhoz. Hát már nem kell. Azaz megnőtt, csókról szó se volt. xD Aztán nekem ne legyen kisebbségi komplexusom. A múltkor Gabe tök aranyosan megölelt, aztán elrontotta azzal, hogy vigyorogva megjegyezte, hogy milyen cink, hogy ilyen mélyre kell hajolnia. xD
Ma elvileg T.-ba kellett volna mennem, de nem tudtam összevakarni magam, pedig megígértem Mike-nak. Mindegy. Még suli előtt elmegyek, az biztos. De most punnyadás van. Ma kivételesen délben felkeltem, pedig tegnapelőtt csak két órát aludtam. Nagyon nagy szívás lesz ez suliban. Nem tudok elaludni négy óra előtt. :S
A költözésről nem nagyon akartam írni, mert még olyan bizonytalan minden. De 60% esély van rá, hogy szeptember 1-től Győr, Ifjúság krt. Baroo lesz, nemkell korán kelnem :P
Ez egy olyan semmit mondó bejegyzés, csak locsogok összevissza. De mindegy. Most nincsen semmi, amit annyira le kéne írni.

Szóval, hogy valami érdekeset vagy használhatót vagy jót is tartalmazzon ez a bejegyzés, ide biggyesztettem egy szeretem-számot.


Bye!

Van, mikor az élet ahelyett, hogy visszamosolyogna rád, egy nagy pofonnal letörli a mosolyod

Több mint egy hete faszságokat álmodok. Nem tudom, mit, mert mire felébredek, nem emlékszem rá. Folyton Gabe jut eszembe, hogy az ő közelsége olyan megnyugtató lenne. De már nem az. Nagyon szeretném látni, viszont ezen a héten Adree is T.-ban van. Nem tudom, okos húzás lenne-e átmenni. Lehet kikattannék és megint csikkről gyújtanám a cigiket. Azt semmiképp sem akarom. Nem vagyok gyenge.
Holnap Karen átugrik, itt lesz egész nap. Várom már. Ő egy olyan valaki, aki megért. Amire most nagy szükségem van.
Hiányzik az az idő, mikor még bármiről beszélhettem Kyra-val. Mikor semmi nem volt kínos, vagy fájdalmas. Az a kapcsolat, ami összekötött minket, egy éve tönkrement. Nagyon jól érzem magam vele, ha épp tudunk talizni, mégis... Már nem azok vagyunk egymásnak, mint régen. Olyan távolinak érzem... A falunapon is, ahogy ott ült Zack-kel, nem éreztem úgy, hogy rettenetesen fáj, hogy nem mehetek oda, hogy megöleljem, hogy szíven ütött, hogy nem köszönt... Nem éreztem semmit. Feladtam. Zack győzött. Mindig is tudtam, hogy eljön az az idő, mikor választania kell, és azt is tudtam, hogy nem én leszek a szerencsés. De hát ez van, nem igaz? :) Kicsit szar feleslegesnek lenni ugyan, de hát, ilyen az élet.
Azért a baroo emlékek mindig velem maradnak a Békeidőkből, mikor még minden rendben volt hármunkkal. :) És mivel tavaly nyáron Zack a legjobb barátaim közé tartozott, sosem fogok tudni teljes szívemből gyűlölni, akkor sem, ha tönkretette az életemet.

Egy szar tegnap és írói mivoltom

A tegnap lefárasztott. Konzultáció Susie-val meg Peter könyörgése... :S
De legalább Gabe-bel tudtunk beszélni. Normális volt. Viszonylag.
Ami a Fétist illeti, kiolvastam. 2 nap. Nem nagy szám egy 300valahány oldalas könyvnél. Tetszett. Nem ragadott magával, de tetszett. Tara Mossnak meg kibaszott jó neve van. Nem sok krimit olvasok, de tényleg jó volt. nagyon jó stílusa van.
Ha már az írásnál tartunk, kicsit elveszettnek érzem magam. Mindig ez van, ha befejezek egy hosszabb ideje írt prózát. Az ACAM (A csúcsról a mélybe) egy év minden indulatát magában foglalja. Harag táplálta és a múltamból csináltam az elejét. Az első 8 fejezet a múltamat vette alapul, és mikor azt megírtam, eszembe jutott, miért ne csinálnék belőle egy olvasható, érdekes prózát? Hozzácsaptam fantáziából 7 fejezetet, mikor kellően elhatárolódtam a szereplőktől és már nem kerülgetett hányinger, ha le kellett írnom, hogy Peaches és Raymond egy helyen tartózkodik.
Jelenleg Karen-nél, Loulou-nál és Patricia-nál van a kézirat, de amint hazaér, legépelem és finomítom.

Kapjátok be!

Én nem idegeskedek. Fogom a fincsi sonkás-sajtos melegszenyámat meg a citromos Sopronimat és megyek Rejtélyt nézni. Peter meg apa pedig bekaphatják. Tövig.

Fétis meg epres tiramisu

Ma át akartam ugrani T.-ba, de elvetettem az ötletet. Gabe-bel beszélnem kéne, de nem volt hozzá idegzetem. Helyette Árkádoltam Patricia-val. Mivel német tanfolyamon volt, csatangoltam a városban kicsit. Vettem Cannabis füstölőt, mert már kifogyóban volt, elsétáltam Mandaláig, mert meg akarom tudni, milyen füstölőt használnak. Nyári nyitva tartás. -.- 2től nemtommeddig. Fél2 volt... Nagy sóhajjal átsétáltam Csokoládéba, körülnéztem, aztán elindultam Árkádhoz.
Patricia öltözéke elsőre lesokkolt, de aztán már nem volt annyira durva, miután megszokta a szemem. A cipőjét és a kalapot képes lennék felvenni.
Eredetileg parfümöt akartam venni a Zarában, mert az A Blackberry Day-em kifogyott. De most csak Passion Chocolata és Oh My Cherry volt, amik nem jöttek be. A P.C. még elment, de annyira nem volt jó, hogy megvegyem. Túl kell élnem drága fekete ribizlis parfümöm elvesztését.
Végig jártuk a New Yorkert, Mangot, Zarát, meg mindent. Pat vett egy szoknyát, én még mindig semmit. Ott álltam majdnem 10ezer forinttal, üres kézzel. Mikor már feladtam, hirtelen ötlettől vezérelve bementünk a Kenveloba, ahol végül találtam egy tetszetős felsőt. Megvettem. Ezután bekaptunk némi 'kemencés burgonyát' az egyik étteremben, és eszembe jutott, hogy a Happy Italia-ban már több mint fél éve szemezünk azzal az epres izével. Hát most beültünk. Az epres 'izé' epres tiramisu volt. Kibaszottfinom. Az eper az egyik kedvenc gyümölcsöm (iigen, a Kiwi után ^^). Miután kiveséztük a Tróját és a Gyűrűk urát, betértünk az Alexandra könyvesboltba. Ritkaság, hogy könyvet veszek, de most, névnapomnak köszönhetően van miből. Több mint másfél órát kerülgettük a Vörös pöttyös könyvek piramisát, míg végül ott álltam Sebastian Fitzek Terápia c. könyvével, és a Nem Tudom Ki Írta Téboly c. művével a kezemben. Pat a terápiára szavazott. Már majdnem beálltam a kasszához, mikor úgy éreztem, vissza kell mennem. És iigen. Tara Moss Fétise jött velem haza. Már jó ideje szemeztem vele.
Mikor a buszra mentünk, még Karennel is összefutottunk. :) Hatalmas ölelkezések, sikongatás. Szegény fiúja azt hittem, elájul xD Mikor elővettem a cigis zacsimat (olyanban árulták a narancs Pall Mallt.) mert nem találam a pénztárcámat és jobb híján abba tettem a pénzem. Jack rám vigyorgott: Te nem leszokóban vagy? Én: ebbe csak a pénzem van, amúgy nem cigiztem napok óta. :D
Hazaérve Nora-t találtam a gép előtt, egyik osztálytársamat. Nagyon belemerült, így inkább odaköszöntem és a szobámba mentem. Lefeküdtem és olvastam. Igen jó ez a könyv!
Ma végre Kyra-ról is jött hír, épp nyaralni készül Zack-kel. Remélem jól érzik majd magukat.
Valamelyik nap összeszedem magam és átugrom T.-ba. Mike is hiányol. Meg ők is hiányoznak nekem.
Összegezve ez egy baroo nap volt. Fürdés után elgyújtok egy füstölőt és megnyugszom kicsit. Végre.

Tegnap este

Mikor odaértem Peter házához, az udvaron kész csődület fogadott. Ott volt az apja, a bátyja, a bátyjának a lánya és a keresztfia. Nem számítottam ilyesmire és eléggé kíváncsi voltam a reakciójukra. De senki nem lepődött meg, amin kicsit megütköztem. Habár... Már bizonyára arrafelé is elterjedtek a pletykák... Fél-háromnegyed órát csevegtünk, míg mindenki elhúzott. Már kezdtem unni magam, és fáradt is voltam, mivel Peter reggel 7 (!!) órakor felkeltett.
Szóval bevonultunk a szobájába. A várakozásteljes hangulatot azonban elrontotta azzal, hogy közölte, lehet visszafogadja a barátnőjét. Megmondtam, hogy én nem játszom tovább a hármas felállást, mert már beleuntam a másfél év alatt. Veszekedtünk egy sort, kölcsönösen megsértettük egymást, aztán végül az ágyon kötöttünk ki. Bemutattam neki a kis Aranyost. Hát igen. A veszekedéseink 90%-a mindig szexszel végződtek. Nagyon durva, és nagyon jó szexszel. :P

Persze a nagy lányok nem sírnak

Kattogás

Pár napja még iszonyatosan kattogtam. Baroo hétvége volt, 3 doboz cigi, jó pár sör és egy kis repülés is. Másnap pedig semmi. Azt hittem, megőrülök. Alapból nem dohányzom, csak haverokkal. És általában nem ilyen sokat. De mostanában sok dolog ad okot idegességre. Bármennyire nem bírom nélkülük, eléggé ki tudok készülni mellettük is. Összességében nincs baj velük, csak egyetlennel.
Gabe...  Ő (volt?) a legjobb barátom. Az utóbbi időben azonban nem igazán megy közöttünk a kommunikáció.
Azt mondják, a barátságot egy srác és egy lány között két dolog teszi tönkre. A köztudott a szerelem, a másik a szex. Lehet igazuk van. Persze mi nem kerültünk annyira közel egymáshoz. De... Nem is értem miért kattogok pont rajta. De akkor is. Eddig itt volt, számíthattam rá, és ő is rám. És most semmi. Asszem ideje elbeszélgetni vele.

Felfordulás

Nagyon sok minden megváltozott pár hét alatt. Kiszakítottak a megszokott életemből. Emberek tűntek el vagy jöttek vissza újra.
A megszokás lassú folyamat. De alkalmazkodni kell a megváltozott körülményekhez. Túl sok mindenen mentem már keresztül, hogy kétségbeessek, lázongjak vagy bármi. Hagyom, hadd sodorjanak az események, minek úsznék árral szembe?